Bemutatkozás
A gyógynövényeket - hazánkban elsősorban önellátásra - évszázadok óta gyűjtik, vagy házikertekben termesztik. Magának a nagyobb léptékű árutermelésnek a kialakulása az "ágazatban" csak a 19. század végére tehető. Az I. világháború és az ezzel járó gyógyszerhiány a gyógy- és illóolajos növényekre irányította a figyelmet. Ezt követően, részben a megalakított Gyógynövény Kísérleti Állomás fejlesztési bázisára támaszkodva (alapítva 1915-ben Kolozsváron) Magyarország folyamatosan "gyógynövény nagyhatalommá" vált.
Ténylegesen a 20. század, 20-as éveit követő periódusra esik a hazai illóolaj előállítás (iparág) kialakulása. Ekkor honosították meg a borsosmentát (Mentha x piperita), valamint az angol és francia levendulát (Lavandula x intermedia, L. angustifolia) külföldi eredetű nemesített szaporítóanyaggal. A gyűjtött gyógynövények közül a kamilla ekkor tett szert világhírnévre s vált "nemzeti" termékké.
A gyógyszeripar növekedése is hozzájárult a gyógy-, és illóolajos növények kutatásának, a termesztési és feldolgozási módszereinek fejlődéséhez. Megoldást nyert a Claviceps purpurea drog mesterséges fertőzéssel történő előállítása, majd termesztésbe vonták a szívglikozidokat termelő Digitalis lanata-t. Ezzel a magyar gyógyszeripar fejlődése új lendületet nyert.
A II. világháborút követően a tagadhatatlan gazdasági, gazdaságpolitikai ellentmondások ellenére a gyógynövény termelés sikerágazattá vált. A hazánkban előállított gyógy-, és illóolajos növények tradicionálisan "nemzeti" termékként jelentek meg az exportpiacon. A gyógynövényekkel hasznosított terület még a 20. század utolsó évtizedeiben is 37-42 ezer hektár között mozgott. Az előállított drogtömeg 35-40 ezer tonna/év volt, melyből 25-30 ezer a mezőgazdasági üzemekben termelt. Az ágazat jelentősége indokolttá tette, hogy az megfelelő oktatási és fejlesztési háttérre támaszkodhasson.
Az ágazat K+F hátterét egészen a 80-as évek végéig az 1915-ben alapított Gyógynövény Kísérleti Állomás utódintézménye, a budakalászon működő, Gyógynövény Kutató Intézet jelentette. A szakterületen inkább csak a gyakorlati orientációjú szakmunkás, illetve középszintű oktatás folyt. A gyógyszeripar tulajnonává váló Kutató Intézet ugyanakkor egyre kevésbé töltötte be ágazati funkcióját, az új, korszerű biológiai, kémiai és technológiai ismeretek pedig szükségessé tették, hogy a szakterület oktatása egyetemi szinten is folyjék.
A fenti folyamatokat felismerve a Kertészeti Egyetem már a 60-as évek második felében felvette tematikájába a tanrendbe illesztett gyógynövény oktatást és a Zöldségtermesztési Tanszék keretein belül Gyógynövény Csoportot hozott létre. Ennek vezetésével Dr. Kerekes József professzort bízták meg, aki kiemelkedő érdemeket szerzett a szakterületi oktatás és kutatatás bevezetésével. A korábbi tanszéki csoport dr. Hornok László egyetemi docens vezetése idején, 1983-ban kapott önálló tanszéki rangot. Mindkét előd nevét számos rangos publikáció és az első magyar nyelvű korszerű termesztési szakkönyv (tankönyv) fémjelzi. Kiépítették a Soroksári Kísérleti Üzem Gyógynövénytermesztési Ágazatának telepét, amely ma is a gyakorlati oktatás és a kutatás bázisa.
1992-ben új fejezet kezdődött a Tanszék történetében. Az akkori Kertészeti Kar megértő támogatásával, részben vállalati, illetve pályázati források bevonásával a Tanszék a szakterület egyik, nemzetközileg is számon tartott, vezető oktató-kutató intézményévé vált. Az utóbbi években végrehajtott jelentős műszaki fejlesztés eredményeképpen a tanszék laboratóriumában a legkorszerűbb eszközök ( GC-MS CO2 extraktor, spektrofotométer, TLC eszközrendszer, stb.) segítik a gyógy- és aromanövények jobb kémiai megismerését. Az élettani jellemzők és ökológiai igények tanulmányozását klímaszekrények (fitotron), hűtő-fűtő termosztát és mikroszkópok segítik. A kísérleti telepen mintegy 200 fajt bemutató gyakorlótér, hűtött génbank, illetve a kísérleti és termesztett anyagok feldolgozását biztosító vertikum (szárító, tisztítókapacitás) áll rendelkezésre.
Dr. Hornok László
A Tanszék fejlesztésében elért eredményeket hazai és nemzetközi vonatkozásban is számon tartják. A nemzetközi elismerést jelzi, hogy az utóbbi évtizedben a Tanszék munkatársai közül került ki többek között a FIP (Federation of International Pharmacist) Gyógynövény Szekciójának elnöke és titkára, az ICPAP (International Council of Medicinal Plants) Európai régiójának elnöke, az IPBGR Gyógy- és Aromanövények Munkacsoportjának elnökhelyettese, 2001 és 2005 között pedig két nagy nemzetközi szervezet is a Tanszék munkatársaira bizta rendezvényének a megtartását (ISHS-WOCMAP01, ISEO05). Hazai elismerést jelent, hogy 1992-óta a Tanszék munkatársait 5 hazai felsőfokú oktatási intézmény hívta "B" tárgyi szemeszter megtartására, vagy óraadóként. Számos vállalattal, illetve oktató-kutató intézménnyel nyújtottak be és nyertek el közös kutatási projektet.